FONTOLD MEG ÉS ADD ÁT MAGAD MEGINT!

"Ha pedig a mezőnek füvét... így ruházza az Isten, nem sokkal inkább-e titeket..." (Mt 6,30)

Jézus egyszerű megállapítása is rejtély marad előttünk, ha nem vagyunk egyszerűek. Hogyan lehetnénk mi is olyan egyszerűek, mint Jézus? Ha Szent Szellemét befogadjuk, megismerjük, reá bízzuk magunkat, engedelmeskedünk Isten szavának, amit Ő hozott: így válik életünk bámulatosan egyszerűvé. "Gondoljátok meg - mondja Jézus -, hogy a ti mennyei Atyátok így ruházza a mező füvét: mennyivel inkább felruház akkor titeket, ha helyes viszonyban maradtok vele.

Szeretnénk tudni jövőnket, hogy mi lesz velünk holnap, és hogy mi fog történni azután. Sok minden jöhet, és mi mindenről nem tudhatunk, de azért sok olyan dolog van, amiről tudjuk, hogy bizonyosan be fog következni, hiszen jövőnk a mából következik. Azt, hogy mi van ma, annak az okát pedig múltunkban kell keresnünk. Életünk események sorozatából tevődik össze, és így van az, hogy amit a tegnap elkezdtünk, az a mában folytatódik és holnap, vagy holnapután ér véget.

“Mikor pedig venni jártak, megérkezett a vőlegény; és akik készen voltak, bementek ővele a mennyegzőbe. Később pedig a többi szüzek is megjöttek, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.” Máté 25,10-11

A drága véren megszerzett kegyelem azé, aki megy érte, és elfogadja. A bolond szüzek hiába mentek már olajat venni – késő volt. “Mindennek rendelt ideje van” (Préd 3,1). Milyen rettenetes volna, ha egy menyasszony akkor szaladna esküvői ruhát és fátyolt venni, amikor már ott van a vőlegény.

Eddig még soha nem jutott eszembe azon aggódni, hogy ha bejutok Isten országába, lesz-e megfelelő otthonom, kényelmes lesz-e az ágyam, vagy lesz-e elegendő hely a ruháimnak. Gyanítom, hogy a tanítványok sem emiatt nyugtalankodtak, mikor Jézus bátorította őket. Azzal kapcsolatban viszont már voltak kétségeim, hogy egyáltalán el jutok-e oda.

Jézus Krisztus eltávolította a rabszolgapiac láncait. Mindenki szabadon mehet. Megnyílt az Isten felé vezető út. Minden, amit meg kellett tenni ahhoz, hogy eltűnjék az Isten és az emberiség közötti válaszfal, már megtörtént.
„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki önmagát adta váltságul mindenkiért” (1Timóteus 2,5-6a).
Jézus Krisztus önként vetette alá magát a halálos ítéletnek helyetted és érted.

Riasztó mennyei jel

Vágd ki! Miért foglalja a földet hiába?
(Lukács 13, 7)

A fügefa példázatában a Megváltó fontos útmutatásokat ad a megtérés lényegéről és erőteljes, sőt riasztó intéssel példázza az ítéletes halált. A megtérés nem az ember műve, nem is ember parancsára történik. Maga Isten munkálja. A fügefa egy szőlőbe, tehát jól előkészített földbe került. Isten mindenki felé kegyelemmel fordul. Ad, mielőtt valamit követelne. Minden jól elő van készítve úgy, hogy jogosan várhatja a lelkiismeretes bűnbánat és a neki szentelt élet és szolgálat gyümölcsét.