„...ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek"
(Jn 16,22).

Ő eljön újra, és amikor majd meglát minket és mi is megláthatjuk Őt, nagy lesz az öröm. Micsoda boldog visszatérés lesz ez!

Ez az ígéret valamilyen formában azonban naponként beteljesedik. Urunk sok mindent „ismét" megcselekszik velünk. Egyszer már megbocsátotta bűnünket, de „ismét eljön" és feloldoz, valahányszor új meg új bűnök szomorítanak meg minket. Egyszer már megértette velünk, hogy Isten elfogadott minket, de amikor erőtlenkedik a hitünk és nem érezzük ennek áldását, akkor újra meg újra eljön és megerősít.

„Eltávolítja ellenségedet" (Zofoniás 3,15).


Micsoda vereség volt ez! A Sátán trónfosztottá lett a szívünkben, ahogy a mennyben is azzá lett. Krisztus megfosztotta őt felettünk való uralmától. Még zaklathat bennünket, de már nem tarthat igényt ránk. Nem vagyunk az övéi már, nem kötözheti meg lelkünket: a Fiú megszabadított minket, és valósággal szabadok lettünk (Jn 8,36).

Még él ugyan az ősellenség és vádolja a testvéreket, de már ennek a tevékenységének is megszabta a végét az Úr: nagy védőügyvédünk elnémítja a vádaskodót.

   Legyünk éberek és józanok, mondja Pál, az éber szó, azt jelenti figyelő, lesben álló, nem alvó állapot.

Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek. Mert sokan élnek másképpen: akikről sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus keresztjének ellenségei: az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törődnek. Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket.

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Isten
szájából jön" (Mt 4,4).

Ha Isten úgy akarná, kenyér nélkül is megélhetnénk - hiszen Jézus
is így élt negyven napon át -, de Igéje nélkül nem tudnánk élni. Az
Ige által teremtettünk, csak az Ige tarthatja meg életünket, mert
Isten mindeneket hatalmas szavával tart fenn. A kenyér csak
másodlagos; életünk elsőrendű forrása maga az Úr. Ő munkálkodik földi
eledellel és anélkül is, nem köthetjük meg, hogyan munkálkodjék.

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ?
Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott?

Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot!

Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.

A megbocsát kifejezés szó szerint azt jelenti angolul: elajándékozni

A megbocsájtásnak igen kevés tennivalója van a másik emberrel; ez a Te döntésed.

Olyan, mint a széndioxid kilégzése a testedből, mert tudod, ha magadban tartod az csak ártani fog.

Ezért engedd ki. Rajta - bocsásd ki. Hagyd, hogy az összes keserűség kimenjen, és helyére lélegezd be a szeretetet!, megbocsátást, elengedést!

Tudom nehéz.

A szeretet próbája a megbocsátás, elengedés.

Ha valamit nem bocsátasz meg, újraéleszted.