Mosolyogj – és láncreakciót indítasz el!„Ha rájuk nevettem, nemde bízni kezdtek, ha derűs volt az arcom, ők sem szomorkodtak.” (Jób 29:24 RÚF)

Ha azt hiszed, nincs semmi derülnivaló, vedd fontolóra annak az embernek a szavait, aki épp most veszítette el gyermekeit, az egész vagyonát, és akit tetőtől talpig fekélyek borítottak. „Ha rájuk nevettem, nemde bízni kezdtek, ha derűs volt az arcom, ők sem szomorkodtak. Én döntöttem el, mikor mit tegyenek, és én ültem élükön; úgy laktam közöttük, mint a katonái közt a király, mint aki gyászolókat vigasztal.” (Jób 29:24–25 RÚF).

A sikeres élet titka„Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2Péter 1:4)

Egyszer egy lelkészt meghívott vacsorára egy család a gyülekezetéből, és a ház asszonya elhatározta, hogy igyekszik jó benyomást tenni rá. Vacsora után megkérte a lelkészt, hogy olvasson a családnak valami lelkesítő dolgot. Szólt az egyik gyermeknek: „Légy szíves, hozd ide a jó könyvet, azt, amelyiket nagyon szeretjük, amelyikből minden nap olvasunk.” Tudod, mi történt?

A legnehezebb feladat„… megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel…” (Filippi 2:7)

A legnehezebb dolog másokat előtérbe helyezni, magunkat pedig a második helyre, mert ösztönösen csak magunkkal törődünk. Az önfenntartás az ember legelső ösztöne – de ez így nem működik. Tudod mi történt a két kecskével, akik egy keskeny hídon találkoztak? Visszafordulni nem tudtak, és egymás mellett sem fértek el, mert nem volt egy ujjnyi szabad hely sem. A kecskék ösztönösen tudták, hogy ha öklelni kezdik egymást, mindketten a folyóba esnek, és megfulladnak.

Sok keresztyén azt hiszi, hogy Isten csak arra vár, hogy lesújthasson rájuk kudarcaik miatt, és ez a tévhit helytelen életmódot teremt. Ha ilyennek látod Istent, akkor óhatatlanul állandó félelemben, bizonytalanságban és szorongásban fogsz élni bűneid és küzdelmeid miatt.

A depresszió legyőzése (5)„Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.” (1Királyok 19:10)

Íme, a következő tévedés, ami kiváltotta Illés depresszióját: a negatívum felnagyítása. Ez a jó öreg „mindenki ellenem van” gondolkodásmód. Valójában szinte senki sem volt Illés ellen. Egyetlen személy volt vele ellenséges, de az ő fenyegetése sem volt valódi. Jezábel királynő nem merte megölni Illést. Gondolj bele: ha valóban meg akarta volna öletni, akkor nem hírnököt küldött volna, hogy figyelmeztesse, hanem egy bérgyilkost!

A depresszió legyőzése (4)„Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért.” (1Királyok 19:10)

Miután Illés elmenekült a pusztába, és elbújt egy barlangban, Isten megkérdezte tőle: „Mit csinálsz itt, Illés?” (1Királyok 19:9). „Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.”(1Királyok 19:10).

A depresszió legyőzése (3)„Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Királyok 19:4)

A depresszió egy másik okozója, ha másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Így gondolkodunk: „Ha olyan lehetnék, mint X.Y., akkor boldog lennék.” De ha másokhoz hasonlítgatod magad, azzal magadnak keresed a bajt (ld. 2Korinthus 10:12). Egyetlen ember igyekezz lenni: önmagad! Ha megpróbálsz másvalakit utánozni, és úgy próbálsz viselkedni, mint ő, végül elkerülhetetlenül depresszióba esel.

A depresszió legyőzése (2)„Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt, és ezt mondta: Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” (1Királyok 19:4)

A Bibliában ezt olvassuk: „Illés megijedt, elindult és elment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaérve egy rekettyebokorhoz, leült alá, meghalni kívánt…” (1Királyok 19:3–4). Miben tévedett Illés? Ugyanabban, amiben néha mi is, amikor depresszióba esünk: az érzéseinkre figyelünk a tények helyett.

A depresszió legyőzése (1)„Illés ugyanolyan ember volt, mint mi…” (Jakab 5:17)

Illés, aki három évig rettenthetetlen volt, megijedt, amikor Jezábel megfenyegette őt. Ezért elmenekült a pusztába, ahol depresszióba esett, és kijelentette: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet!” (1Királyok 19:4). Illés tökéletes jelölt volt a depresszióra, amikor testileg-lelkileg kimerült, és fenyegetve érezte magát. Egész rakat érzelmi problémája volt: félelem, megbántottság, bűntudat, harag, magányosság és aggodalom.

Megérteni gyermekeinket„Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet…” (1Királyok 3:9 Károli)

Emlékszel az osztály bohócára? A legalkalmatlanabb pillanatokban is képes volt mindenkit megnevettetni. Tanárai számára hatalmas megpróbáltatás volt, szülei szégyenkeztek miatta, de abszolút élvezet volt minden gyerek számára, aki menekülni akart az iskola unalmából. A tanárok talán eltűnődnek azon, hogy az Oktatásért Felelős Államtitkárság valószínűleg hivatalból kirendel legalább egy bohócot minden osztálynak, hogy a tanárok biztosan megdolgozzanak a fizetésükért.