Bibliai elmélkedések az év minden napjára   2014.07.21.,

Úton a tökéletesség felé

Olvasmány:
Fil 3,12-14

" Nem mintha már elértem volna mindezt,vagy már célnál  volnék,de igyekszem,hogy meg is
ragadjam,mert engem is megragadott  a Krisztus Jézus."  (Fil 3,12 ).  Légy hálás azért,
ahogyan Isten formálta az életedet,de ne feledd,még nem értél az út végére.!

Az önmagunkról való gondolkodás nagy csapdája az,amikor életüket valakihez hozzáhasonlítjuk.
Ha másokhoz viszonyítjuk magunkat,biztos hogy találunk olyanokat a környeretünkben,akik
mellett mi vagyunk a tökéletesség. Ám soha nem feledhetjük:   nem értünk még célba!

A megszentelődés mint életforma azt is jelenti,hogy Pál apostolhoz hasonlóan hálát adunk
mindazért,amit megélhetünk Istennel.. és naponta odaszánjuk magunkat neki,hisz még nem
vagyunk a célnál. Nem csupán ismereteket kell szereznünk Istennel és hitélettel kapcsolatosan,
hanem meg kell ragadnunk Krisztust.Ne elégedjünk meg azzal,hogy cselekedeteink kegyesnek
látszanak mások előtt!
Az apostol nem akarta a "kész"  hívő látszatát mutatni. Ő tisztában volt azzal,hogy még
nagyon sok hiányossága van. Az átélt hitpróbák és megtapasztalások ellenére is tudott
erőtlen és bizonytalan lenni.  A mindennapok történéseiben újaból és újból szüksége volt
Isten bátorítására és erősítésére,hogy végigmehessen élete útján.

Te hol tartasz hitedben?   Ragadd meg Krisztust---aki téged is megragadott ---, hogy vele
célba érkezhess Istennél!  /HZ/

Uram,tégy engemet a te békédnek eszközevé!
Add,hogy ahol a gyülölet tombol,oda én a szeretetet vigyem:
ahol a bűn uralkodik,oda én a megbocsátást vigyem:
ahol a viszály szertehúz,oda én az egységet vigyem:
ahol a kétség tétovázik,oda én a hitet vigyem:
ahol a hamisság kígyózik,oda én az igazságot vigyem:
ahol a reménytelenség csüggeszt,oda én a bizalmat vigyem:
ahol a szomorúság fojtogat,oda én az örömet vigyem:
ahol a sötétség rémít,oda én a világosságot vigyem:
Uram,tégy engem a te békédnek eszközévé!
Úgy legyen!   Ámen.
(Assisi Szent Ferenc imája).

""...Ó Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom!  Utánad szomjazik lelkem,utánad sóvárog
testem,mint kiszikkadt,kopár,vizetlen föld.   Így nézek rád szentélyedben,hogy lássam
hatalmadat és dicsőségedet.  Mert szereteted az életnél is jobb,ajkam téged dicsőit.""
(Zsoltárok   63,2-3-4).