Mert az az Isten iránti szeretet , hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.

                                                                                                                           (Jn. 5,3)

  Hányszor bizonygattam: szeretlek, Uram! De eljött az idő, amikor szeretnem kellett az Urat tettekkel, cselekedetekkel, döntéseimmel.

   Amikor saját magamtól léptem, döntöttem, cselekedtem anélkül, hogy megkérdeztem volna: ,,mit akarsz Uram , hogy cselekedjem?", mindig rá kellett döbbennem, hogy nem Őt szerettem a döntéseimben, hanem a saját tervemet, ötletemet.

    Amikor megálltam és megkérdeztem: ,,Mit parancsolsz nekem most Uram?", volt , hogy csak egy szó volt a válasz: ,,Szeress!" , volt , amikor nagy lépések előtt azt mondta: ,,Ne félj, bizzál, én veled megyek." Megtörtént, hogy kétségbeesetten és reménytelenül kérdeztem: ,,Mi a tanácsod most Uram?" azt válaszolta:'' Add nekem minden gondodat, mert rám bizni a terheidet, majd én intézkedem.''

    Amikor a lángok perzselték életemet és nagyon fájt, úgy éreztem, egyedül vagyok, nem birom elviselni, megkérdeztem:  ,,Uram, mit lehet még it tenni, mit kivánsz mit parancsolsz nekem?,, A válasz nehéz volt elfogadni, mert csak ezt mondta az Úr: ,, Bocsáss meg!"  " Bocsássak meg? De erre képtelen a szivem, Te adj nekem szeretetet, Uram.,, Abban  apillanatban , amikor meg tudtam bocsátani, megszűnt a fájdalom, nem kinoztak a sebek. Tőle kaptam az erőt és a megbocsátó szeretetet. Magamtól képtelen lettem volna megbocsátani annak, aki a poklok tüzét zúditotta életemre.

    Könnyű fogadkozni és igérgetni, amikor minden simán halad, amikor a szived csordultig van örömmel. De amikor az Ő parancsai elé kell állnod, hogy azt megvalósitsd, betöltsd?! Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk: az Ő parancsolatai pedig nem nehezek, ha Vele járunk.

    Szereted-e Istent? Az Ő parancsolatait betartani nem nehéz, mert Ő segit, Veled megy az úton.