"És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük!" (Mt 6,31)

A megbocsátás egy teljesebb élethez vezet

"Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: "Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?" Jézus így válaszolt: "Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. " (Máté evangéliuma 18:21-22 Új fordítás)

Jób könyve elmeséli nekünk, hogy Jóbot milyen rettenetesen bántották a barátai.Elárulták, kritizálták, félreértették. Semmi nem fáj jobban, mint amikor félreértenek, vagy igazságtalanul vádolnak.
És még csak nem is a Jób hibája volt. Minden oka megvolt, hogy bosszús legyen. De Isten 180 fokkal megfordította Jób életét-nem akkor amikor bosszút állt, vagy még jobban bosszús lett. Akkor, amikor elengedte az ellenségeit megbocsátott nekik. Sőt a Biblia szerint nem is csak elengedte, hanem imádkozott is értük. (Jób 42:10)

Miért fontos az, hogy elengedjük a támadóinkat? Mert azzá leszünk amire koncentrálunk."Nem leszek bosszús!" Mire koncentrálunk? A bosszúságra. "Én soha nem leszek olyan mint az édesanyám." Ha nem engeded el ezeket, akkor elkezdesz bosszús lenni azok miatt, akik megbántottak. Ez az igazság.
A szívbeli megkeseredés nagyon furcsa dolgokat tud csinálni a személyiségeddel. Nem azért vagyunk, hogy ellenszenvvel terhelve járkáljunk. Ez olyan mint egy teher az életünkön.
Hányszor kell megbocsátanunk valakinek? Kérdezi Péter Jézustól, aki így felel. " hetvenszer hétszer" ( MSG fordítás ) ami 490 alkalmat jelent!
A házasságodban egy egész lőszerkészleted van? A szeretet nem szokott feljegyzéseket készíteni. A megbocsátásnak folyamatosnak kell lennie. Minden egyes alkalommal, amikor valaki ellened irányuló bűne eszedbe jut bocsáss meg neki, egészen addig, amíg el nem engeded.
Honnan tudod, hogy már teljesen elengedted az illetőt? Már nem bánt többé a dolog. Tudsz imádkozni a sikereiért. Felszabadult tudsz lenni a jelenlétében. Már empatikus is tudsz vele lenni.
Nem tudom, hogy valaha is volt-e olyan, amikor nagyon  jóleső érzés volt a megbocsátás. De megteszem, és nem azért mert jó érzés, hanem mert Isten erre kér, és mert a megbocsátás révén olyan szabad és teljes életet élhetek, amilyet Isten nekem szánt.