Nagyon vigyázzatok arra, hogy... szeressétek Isteneteket, az Urat, és mindenben az õ útjain járjatok! (Józs 22,5)

Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is. (Jn 12,26)

Olvasmányok: Mt 11,2-6(7-10) és 1Kor 4,1-5

Lekció:1Kor 4,1-5 Ézs 40,1-8(9-11) .

Igehirdetési ige:Mt 11,2-10

December 14.
Megtelt Erzsébet Szentlélekkel, és hangos szóval kiáltotta: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!" (Lk 1,41-42)

Mária mindenáron látni akarta gyermeket váró rokonát, az idõs Erzsébetet, akinek áldott állapotáról magától Gábrieltõl tudott. Amikor elindult hozzá, talán még eszébe sem jutott, mennyire fontos számára is az, hogy a vele történteket azonnal el kell mondania Erzsébetnek.
Tudatosan tette-e, vagy sem, mindenesetre nem várt addig Mária, amíg a nem leplezhetõ bizonyíték arra kényszerítette volna, hogy állapotára valamilyen magyarázatot találjon. Ki hitt volna neki akkor? Azonnal elment, hogy beszámoljon Erzsébetnek az angyal látogatásáról, az Istentõl származó üzenetrõl, hogy gyermeke születik majd férfi érintése nélkül. Igen, utólagos magyarázkodás helyett már elõre tett bizonyságot mindarról, amit Isten közelében átélt.
És még csak meg sem kellett szólalnia! Erzsébet megtelik Szentlélekkel, s látja a még nem láthatót, s tudja azt, amit Mária még el sem mondott neki. Szavainak értelme: Áldott vagy, Isten áldott meg az áldott állapottal. Jézust hordozod szíved alatt, Jézust, aki nekem is Uram!
Erzsébet magzata is megmozdult méhében ("repesett" - olvastuk a régi fordítás szerint), ezzel "Keresztelõ János - már születése elõtt! - teljesíti útegyengetõ feladatát" (Prõhle Károly). Erzsébet pedig az elsõ, aki Urának nevezi Jézust, a Messiást.
Mária nemcsak a találkozás elsõ pillanatában, de az Erzsébettel együtt töltött három hónap alatt is erõsödik hitében. Sõt egymás hitét is erõsítik. Akik így hisznek, boldogok, mert átélik Isten ígéreteinek igazát. Végül is a hit útja mindig ugyanaz. Hangzik Isten ígérete, aki hisz, örök élete van..., aki hisz, övé az Isten kegyelme, bocsánata... Nem hisz az, aki elõre követeli Isten ígéreteinek bizonyítékát, aki mindenáron "jelt" kíván, aki elõzetes biztosítékot kér. Viszont "boldogok, akik nem látnak, és hisznek" (Jn 20,29). Boldogok, mert a maga idejében meg is tapasztalják Urunk ígéreteinek megvalósulását!

Uram!
Szeretnék hinni benned, Uram, Teremtõm és Atyám! Boldogíts a bizodalmas hit ajándékával!
Szeretnék hinni benned, Uram, Jézus Krisztusom! Ajándékozz meg szeretetben munkálkodó, találékony és fáradhatatlan hittel!
Szeretnék hinni benned, Uram, Szentlélek Úristen! Ajándékozz meg az örök életbe vetett hittel, az üdvösség reménységével! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.