Erõm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem. Õ megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. (Zsolt 28,7)

Mária pedig ezt mondta: "Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm elõtt." (Lk 1,46-47)

Olvasmányok: Kol 1,9-14 és Ézs 7,1-9

December 3.
"Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod õt nevezni. [...] nagy lesz õ az Úr elõtt [...]." (Lk 1,13.15)

Örvendetes hírt tolmácsol az Úr angyala a templomi szolgálatát végzõ papnak, az idõs Zakariásnak: fia fog születni, aki népe körében az érkezõ Messiás útegyengetõje lesz. Sokan örülnek majd születésének, de "nagy lesz õ az Úr elõtt" is. Összetett hír ez, egy egész "csomag" jó hír!
A meddõnek hitt, öregedõ házaspárnak gyermeke lesz. Gyermektelenségét addigra már "gyalázatnak" (25. vers), szinte Isten büntetésének élte meg Erzsébet, a feleség. Könnyes szemmel nézett más asszonyok vidáman hancúrozó gyermekeire, s amíg fiatal volt, bizonyára minden este-reggel buzgón könyörgött gyermekáldásért. Aztán megérkezett az öregség, s kénytelen volt beletörõdni, hogy senki sem fogja azt mondani neki: "Édesanyám!" Az angyallal küldött isteni üzenet azt is jelenti: mindez megváltozik. Beteljesednek fiatalkori álmai. Gyermeket, fiút kap. Érkezése rendkívüli lesz, születése maga a csoda!
A születendõ gyermek neve: János. Azt jelenti: "Jahve kegyelmes, az Úr jóindulatú, jóságos, kedves". Jó lenne, ha nem csak a János nevû gyermekek szülei, de minden szülõ így nézne gyermekeire: ajándékba kaptuk õket az Úrtól, mert õ jóindulatú és jóságos. Bizony ajándék a gõgicsélõ csecsemõ, de még az akaratos kiskamasz, sõt a konok tinédzser is! Isten ajándékai, s értük, felnevelésükért, testi-lelki egészségükért egyszer számot kell adnunk elõtte. Õ pedig azt akarja, hogy gyermekeink ott legyenek velünk a mennyei örökkévalóságban!
János, akit felnõttként Keresztelõ Jánosként tart számon Isten népe, valóban nagy lett az Úr elõtt. Ám nagysága nem kényeztette el õt, elhárította az emberek hízelkedõ dicséretét, s alázattal végezte Krisztusra mutató feladatát: "Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem!" (Jn 3,30) Jusson többször eszünkbe Keresztelõ alázatos alakja, ne legyünk annyira büszkék önmagunkra!

Uram!
Köszönöm, hogy minden újszülött azt a hírt hozza világunkba, hogy te szereted a képedre és hasonlatosságodra teremtett embert, szeretsz minket. Köszönöm, hogy engem is szeretsz. Köszönöm, hogy gyermeket, gyermekeket bíztál rám.
Segíts megtanulnom, gyermekeim nem csak az enyémek, tieid is. Nevelésükkel neked is felelõsséggel tartozom. Segíts, hogy neved félelmére, tetteid ismeretére is megtanítsam õket. Hadd egyengessem én is gyerekek és felnõttek útját feléd! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.