Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! (Zsolt 100,3a)

De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és értelmet adott nekünk, hogy megismerjük az Igazat. (1Jn 5,20)

Olvasmányok: Lk 6,43-49 és Róm 1,18-32

Február 12.

"De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az õ Fiában, a Jézus Krisztusban. Õ az igaz Isten és az örök élet." (1Jn 5,20)

Egy-egy tudományos felismerés sorsfordító az emberiség életében. A világegyetemmel kapcsolatosak megváltoztatták az emberiség világképét. A relativitáselmélet új alapokra helyezte a fizikát. A testünk mûködésével kapcsolatos felismerések életesélyeinket javíthatják. De különleges esemény lehetett annak a mai ember számára természetes jelenségnek a felismerése is valamikor, hogy a földbe temetett magból új élet sarjad. Ezek a felismerések az emberiség közös kincsei. Számunkra már bizonyított tételekké váltak.
Életünk nagy csodái közé tartozik, hogy saját, személyes felismerésekben is részünk lehet. Kezdve attól, ahogyan minden csecsemõ felfedezi a saját kezét, és azt, hogy ez õhozzá tartozik, egész életünk folyamán kell hogy legyenek felismeréseink önmagunkkal kapcsolatosan, a környezetünkkel, a történésekkel, az élet folyamatával kapcsolatosan. Ezek a felismerések olyanok, mint amikor kinyílik egy ajtó: feltárul a világnak egy szelete, ami eddig rejtve volt elõlünk. A felismerés változásokat indít el az emberben. Ha örömteli, elõremutató dolgot ismertünk fel, az olyan, mint amikor a nyitott ajtón át tiszta, friss levegõ áramlik be hozzánk. Nagyot lélegezhetünk, és megtelünk energiával, életkedvvel. Lehetnek drámai felismeréseink, amelyek által a kitáruló ajtón át azt kell tapasztalnunk: alkonyodik.
Péter egyszer azt mondta Jézusnak: "Te vagy a Krisztus, az élõ Isten Fia." Erre a felismerésre önmagától senki sem képes, csakis Isten Lelke által. Jézus azért jött, hogy kinyissa bennünk az ajtót Isten Lelkének befogadására. Ezáltal az örök élet fénye áramlik be hozzánk. Örömeink és drámáink egyaránt új megvilágításba kerülnek. Jézus lesz a biztos pont, az értékek meghatározója. Vele nem félünk elengedni dolgokat, és nem félünk újat kezdeni.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.