Tudom, hogy az Úr felkarolja a nincstelenek ügyét, a szegények jogát. (Zsolt 140,13)

Vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az õt szeretõknek ígért? (Jak 2,5)

Olvasmányok: 2Móz 7,1-13 és Róm 1,8-15

Február 10.

"Figyeljetek csak ide, szeretett testvéreim: vajon nem Isten választotta-e ki azokat, akik a világ szemében szegények, hogy hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet Isten az õt szeretõknek ígért?" (Jak 2,5)

Vajon hányszor utasítottuk már el Jézust? Elõítéletünk hányszor akadályozott már minket abban, hogy valóban találkozhassunk az Istennel, hogy általunk "elõítélt" embereken keresztül taníthasson valami fontosat nekünk?
Sokat tanultam már cigány testvérektõl, de ami a leginkább a szívembe égett, az az, ami minden úrvacsoravételkor és -osztáskor azóta is mindig ott van elõttem. Két család között feszülõ konfliktus, eldurvult helyzet. És akkor elhangzik a kérdés: "Megbocsátottál-e mindazoknak, akik vétkeztek ellened?" Jöhet az automatikus válasz: "Megbocsátottam." Ki tudja ezt igazán leellenõrizni, hogy mi van a szívemben, hogy igazat mondok-e? A legegyszerûbb út az egyszerû válasz. Akkor, ott a két feszültségben álló család férfijai elkezdtek közelíteni egymáshoz, kezet fogtak, megölelték egymást. Akkor, ott meg tudtak bocsátani a másiknak, és így szívbõl tudtak felelni a gyónási kérdésre. Hazugság lett volna odatérdelni az oltárhoz, ha csak automatikus a válasz, de a szívükben ott a gyûlölet. És õk nem is akartak az Úr elé járulni hazugságban.
Ezek az emberek a világ szemében szegények, mégis mennyi gazdagságuk van! Át tudják élni az igazi megbocsátás örömét, és engem is megtanított ez a történet arra, hogy nyitott szívvel járjak közöttük, mert az Isten nekünk is szeretné adni ezt a hitbeli gazdagságot. Jézus életében különösen is szerette a szegényeket és a világ által kirekesztett embereket. De az örök élet ígérete mindannyiunknak szól! Mindannyian, akik Istent szeretjük, együtt leszünk az õ országában, a hitben gazdagok közösségében.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.