Eljön az az idõ - így szól az Úr -, amikor fölépül az Úr városa. (Jer 31,38)

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetõ el a hegyen épült város. (Mt 5,14)

Olvasmányok: Mk 10,13-16 és 1Móz 7,11-24

Január 15.

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetõ el a hegyen épült város. Mt 5, 14

Nagyon nem szeretem a szocreált. A blokképítészetet, ha lehet, még kevésbé. Mégis, amikor Miskolc felé közelít a vonat, néhány perccel az érkezés elõtt kinyílik a panoráma, elénk ragyog valami egészen különleges látvány. Az Avas tetején és oldalán feltûnik a hegyen épült város: a világosszürke 11 emeletes házak hosszú sora messze ragyog a napfényben. Megindító a monumentalitás, a sûrûn teleépített hegytetõ és hegyoldal... Aztán persze rögtön vége is az igézetnek, néhány pillanat múlva a távlatot épületek takarják el, és a vonat megérkezik a realitásba. Nagy vonatszusszanás, fékrándulás, lehet leszállni - aluljáró, Miskolc-retro.
Lehet szeretni, vagy nem szeretni, egy biztos: látszik. Nehéz örökség (nagy)apáinktól, hiszen évtizedekre, generációkra elõre befolyásolja emberek sorsát, vágyait és valóságát. Nem ad teret, nem enged felszabadulni, nem köt a természetes valósághoz - ám való igaz, kényelmesebbnek tûnik, mint a tornácos, ami földes is meg sáros.
Jézus példája jól érthetõ: Értékrendet vállalva, azért hangosan és szótlanul is kiállva, és a következményeket is viselve - nem megrettenve, de valós reménységgel telve kimagaslik, kiviláglik a keresztény ember arca is sok lehajtott fejû társa között. Jól tudjuk, milyen nehéz a megélhetési harcosok sorában napba nézõnek, napot kutatónak maradni! De már messzirõl látszik - mint a lakótelep a szõlõhegy helyén -, meghatároz, viszonyítási, tájékozódási ponttá válik.
Kérdéseinkkel és kudarcainkkal, megérlelt válaszainkkal és örömmel nyugtázott, beteljesített, megvalósított vágyainkkal együtt a világosságot hordozók csapatához tartozónak valljuk magunkat. Akik hiszik, hogy Isten valóság, jelenléte és ereje megtapasztalható. Megismerhetõ a mélységes kiszolgáltatottságot is felvállaló Jézusban. A hétköznapoknak is ereje, a türelem, az alázat forrása, az újrakezdés vágya és lehetõsége, a szeretet maga.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.