Hajlékod az örök Isten. (5Móz 33,27)

Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét, telve kegyelemmel és igazsággal. (Jn 1,14)

Olvasmányok: Lk 2,(1-14)15-20 és Tit 3,4-7

Lekció:Lk 2,1-14 Mik 5,1-4a .

Igehirdetési ige:Tit 2,11-14

December 25. - Karácsony elsõ ünnepe
Az Ige testté lett, itt élt közöttünk [...]. (Jn 1,14)

Kamaszkorunkban olvasott indiánregényekben többször ismétlõdött egy jelenet. A csoportot vezetõ indián csendet intett, lefeküdt a földre, a fülét a földre szorította. Így bizonyosodott meg arról, amit addig csak sejtett: valaki közelít.
Karácsony sok-sok millió embert varázsol el széles e világon. Az ünnepen éppen ezt éljük át: "Valaki jár az útjainkon!" A betlehemi gyermekben maga Isten közelít. Elõre bejelentette, sohasem titkolta, számtalanszor megígérte. Jön, mert nem akarja magára hagyni a képére és hasonlatosságára teremtett embert. Jön, mert nagyon jól tudja, hogy nekünk, embereknek nem valamire, hanem valakire van szükségünk. Istenemberre, aki megszólít, s aki megszólítható. Aki szeretni tud, s aki viszontszerethetõ. Valakire, aki visszavezeti az embert az elvesztett Édenbe, az Isten közelébe.
János evangélista nem írja le magát a karácsonyi történetet, csak a lényegét. Az Ige, Isten örök szava testté, esendõ, hús-vér emberré lett. A végtelen belealázkodott a végesbe, az örökkévaló a mulandóba. Így - természetfeletti módon, Istennek egészen sajátságos, új csodatettével - kezdõdött meg Jézus földi élete.
"Az Ige testté lett": Jézus egészen ember is volt földi élete során. Éhezett és szomjazott, a hosszú vándorutakon elfáradt. Barátja halálakor és Jeruzsálem várható sorsa felett könnyekre is fakadt. A kereszten pedig keservesen szenvedett. Ám ugyanekkor nem veszítette el isteni természetét sem: szava Isten hatalmas szava volt, betegeket gyógyított, halottakat támasztott. S a kereszthalálát követõ harmadik napon kilépett a sírból. Ma is az, akinek mondja magát: él, megszólít és megvigasztal, sõt megbocsátja bûneinket. Szava bizalmat erõsítõ, éltetõ erõ! Isten ereje.
Karácsony csodája mindig akkor ismétlõdik meg, amikor valaki felismeri az Újszülöttet. Van, aki így vall errõl: "Amikor húszéves voltam, kezdtem kételkedni Istenben, harmincéves koromban tagadtam, ma ott térdelek a karácsonyi jászol elõtt, melyben megszületett a világ legnagyobb igazsága."

Uram!
Köszönöm, hogy ezen az ünnepen megmozdul az egész világ, s még azok is rólad énekelnek, akik egész esztendõben nem gondolnak rád. Áldd meg õket, hogy fellángolásuk maradandó legyen. Segíts nekik, hogy az ünnep öröme kiterjedjen egész életükre!
Légy áldott, karácsony Gyermeke, hogy megérkeztél erre a világra. Szavad az Úristen végérvényes szava. Életed mindnyájunk üdvösséget szerzõ ajándéka! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.