Szeretettel köszöntelek a Baptista keresztények közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Baptista keresztények közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Baptista keresztények közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Baptista keresztények közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Baptista keresztények közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Baptista keresztények közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Baptista keresztények közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Baptista keresztények közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | Szabó Mónika Simona | 0 hozzászólás
Isten számos gyermeke mintha elfelejtette volna ezen a téren az Ige szavát:
„ A világgal való barátság ellenségeskedés Istennel” (Jak 4,4). Ha ezt az igét összefüggésbe hozzuk kérdésünkkel, akkor az érintettek ugyancsak gyakran használják azt az érvet, hogy ez az ige tanításszerűen valami mást jelent. Ennek ellenére jó, ha vizsgálat alá vesszük. A növekvő jólét Isten gyermekeinél itt is a határok elmosódásához vezetett. Társadalmi elkötelezettségből túlságosan gyakran vesznek részt un. magán-rendezvényeken, amelyeken jól érzik magukat. Közben halljuk a mentegetőzést, hogy hiszen ott is a hit dolgairól beszélgettek. Ilyen alkalmakkor vajon mennyi időt fordítottál a Jézus Krisztusról való igaz, élettel teljes bizonyságtételre? Vajon az egész nem csupán ürügy vagy kényelmes magyarázkodás-e? Gondoltál-e már arra, hogy ezzel milyen példát szolgáltattál keresztény testvéreidnek, vagy főként gyermekeidnek? Annyi bizonyos, hogy a keresztény ember nem gettóban él. A világban él, de nem a világból való. Azzal, amit szívesen megtesz vagy tenni szeretne, szembe kell állítania a Jézus Krisztus követésének keskeny ösvényéről való lecsúszás veszélyét. A negatív dolgok (és gondoljunk a hitetlenekkel együtt eltöltött különböző alkalmak lefolyására) mindig erőteljesebben húznak lefelé, mint ahogyan a pozitív dolgok fölfelé tudnának emelni veszélyeztetett helyzetünkben. Aki valóban ismeri és elismeri saját hajlamait, az óvakodik önmaga túlbecsülésétől. E földön a keresztény ember idegen. Normális körülmények között nem is érezheti jól magát a hitetlenekkel való érintkezésben. Ez világosan megvonja a határokat, s ugyanakkor visszautasítja azt a szemrehányást, hogy a keresztények nem gyakorlati emberek. Akinek igazi otthona a menny, annak a szó legmélyebb értelmében idegen a világ. Isten gyermekeinek akkor lehet és legyen is kapcsolata a hitetlenekkel, ha ennek az a célja, hogy meggyőzzék őket a megtérés szükségességétől. Hogy ezt a kapcsolatot mennyi ideig és milyen mértékben ápolják, azt Isten Szelleme világosan megmutatja mindazoknak, akik azt Tőle őszintén kérdezik.
Igehelyek:
2Kor 6,14-15: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és gonoszságnak, vagy mi köze a világosságnak a sötétséghez? Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy mi közösség van hívő és hitetlen között?” Jak 4,4: „Nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel?”
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!