„Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené.” (2 Krónikák 20:15)

Amikor problémával, vagy kihívással nézünk szembe, általában feltesszük magunknak a kérdést: „Hát, most mit tegyek?” Jóindulatú családtagok és barátok is megkérdezik: „Hát, most mit fogsz csinálni?”

Jósáfát ellenségek sorával találta magát szemben. De ahelyett, hogy arra koncentrált volna, hogy ő mit tegyen, Istenhez imádkozott: „Istenünk, ítéld meg őket! Mert nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk” (2 Krónikák 20:12).

Amikor a tekintetünket Istenre szegezzük, Ő így fog válaszolni nekünk: „Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené. Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr!” (2 Krónikák 20:15,17)

Nyugton maradni és várni? Valljuk be, ez a legutolsó, amit tenni akarunk. Ez a legnehezebb dolog, mert úgy érezzük, tennünk kell valamit a helyzet érdekében. Azonban, Isten azt akarja, hogy maradjunk nyugton, és figyeljük, Jézus hogyan harcol értünk.

Tehát, mit fogsz tenni legközelebb, ha csata fenyeget, és nem tudod, mit csinálj? Jósáfát énekeseket állított a hadsereg élére, akik így énekeltek: „Adjatok hálát az Úrnak, mert örökké tart szeretete!” (2 Krónikák 20:21). Néhányan biztosan eltűnődnek: „Ez akkor azt jelenti, hogy amikor problémám van, nem kell mást tennem, mint hogy énekelgetek?” Nem, egyáltalán nem erről van szó.

Tedd meg, amit a helyzet megkíván, de ne aggódj, és ne abban bízz, amit te teszel. Jósáfáthoz hasonlóan, maradj veszteg és bízz benne, hogy az Ő szeretete örökké tart. Ha ezt teszed, akkor Isten a csatamezőt az áldások völgyévé fogja tenni. Isten az izraeliták helyzetét is áldásra fordította: „Három napig szedték össze a zsákmányt olyan sok volt. Ezért hívják azt a helyet Áldás-völgynek még ma is” (Krónikák 20:25,26).

Úgy néz ki, hogy csatával állsz szemben? Csak maradj veszteg és lásd meg az Úr szabadítását?