Gerzsenyi Sándor - Drága vér PDF Nyomtatás E-mail

Krisztus vére az egyetlen erő,
Amely által a menny elérhető.
Megnyílt a kárpit: drága öt sebek!
Itt a szentek szentjébe léphetek.

A Bárány vére oltalom jele.
Míg rajtam van nem ér ítélete.
Jöhet bűn, Sátán, nyomor vagy halál
Lelkem e vérben védelmet talál.

E vér a legtisztább aranyruha.
Örök öltöny. Szét nem foszlik soha…
Terülj lelkemre, drága, üdv-adó,
Hadd lehetnék fehér, miként a hó!

Az égi honra méltó az lehet,
Ki látta már a vérző öt sebet.
És aki abban hittel elmerül,
Az életére örök fény derül.

Válasz

Bizalomteljes könyörgés PDF Nyomtatás E-mail

Atyám, benned bízom.
Nincs más reményem.
Te vagy erős váram,
Kősziklám nékem.
Egyszülött Fiadban,
Drága Megváltómban
Küldj segítséget.
Halld meg szívem szavát,
Ó, adj szabadulást,
Bűnömből tisztulást,
Mint megígérted.

Atyám, benned bízom,
Áldom szent neved.
A bűn hogyha kísért,
Én győzök veled.
Sátán hogyha támad,
Nekem mitsem árthat,
Hű karod megvéd.
Megváltott népeddel,
Szentek seregével
Ujjongó örömmel
Áldalak üdvömért.

Atyám, benned bízom,
Vezess utamon.
Ha néha fáradok
Te légy támaszom.
Melletted nem félek,
Szüntelen rád nézek,
Tudom, hogy szeretsz.
És bár a halálnak
Bús völgyében járjak,
Én ott is imádlak,
Mert mennybe vezetsz.

Cseh szöveg alapján:
Gerzsenyi Sándor

Válasz

Gerzsenyi Sándor - A kenyérosztás csodája PDF Nyomtatás E-mail

És szólt: Anyám, az öt kenyér enyém volt!
Sütött a nap és tündöklött az égbolt.

Az emberek mind fáradtan ledőltek,
S nem voltak már búsak és elgyötörtek.

Őt hallgatták, az ács fiát, egész nap.
Azt mondják, ő az, kit régóta vártak.

Zenget a hangja. Szeme tűzben izzott.
Boldog, ki éhezik! – A Mester így szólt.

Igaz, mert jóllakhat kenyérrel, hallal…
És még maradt is tizenkét kosárral.

Először körülnézett nagy szemével.
Majd rámtekintett. Éreztem, hogy kérlel.

Egy perc se telt, és ott álltam előtte.
Halam, kenyerem átadtam kezébe.

Fohászkodott, és megtörte szelíden.
Nagy lett a csend. És csodát tett az Isten.

Mindenki jóllakott. Pedig sokezren
Ülték körül ámulva, meglepetten.

Sütött a nap és tündöklött az égbolt…
Boldog vagyok! Az öt kenyér enyém volt!

Válasz

Keresztesi József - Mennybemenetel napján PDF Nyomtatás E-mail

Úr Jézus, aki felséggel
És dicsőséggel mentél égbe,
És ottan vettél hatalmat,
Nagy birodalmat, teljességbe:
Lelkünk áldja istenséged
És híven Téged magasztalunk,
Bárha nem látunk szemünkkel,
De hitünkkel megtapasztalunk.

Te is dicsőségedből,
Szent székedből fordítsd le szemed,
Erőtlen teremtésidre,
Híveidre öntsd ki érdemed.
Mennyben létednek hasznában,
Javaiban részesekké tégy;
Szent Atyád előtt érettünk,
Kik vétettünk, esedezőnk légy.

Mivel Te utat nyitottál,
És tanítottál mennybe menni,
Adjad, hogy tégedet kövessünk,
És siessünk nyomodba‘ lenni.
Segítsd igyekezetünket,
Vond szívünket temagad után,
Hogy a Te akaratodnak
S nyomdokodnak járhassunk útján.

Míg bujdosunk e pusztában
S míg hazánkba, az égbe érünk,
Légy kezesünk, védj bennünket,
És hitünket neveljed, kérünk,
Hogy veszedelmek között
Megütközött köztünk ne légyen,
Hitünknek elevenségét,
Reményét ne érje szégyen.

Majd, ha megfutjuk pályánkat,
Várt pálmánkat a kezünkbe add,
Lelkünket, ó, Szerelmesünk,
Hű Kezesünk, magadhoz fogadd!
Testünket is emeld végre
Dicsőségre isteni karral,
Hol Tégedet szemlélhessünk,
Dicsérhessünk az égi karral.

Válasz

Ismeretlen szerző - A századik Zsoltár PDF Nyomtatás E-mail

Ujjongjatok, földi népek,
A mennyország Istenének,
Szolgáljátok vidám dallal,
Boldogsággal, diadallal.
Ő az, aki megalkotott,
Megsegített, meghallgatott. –
Mi vagyunk a kedves nyája,
Kiknek a föld a tanyája.

A kapuin menjetek be,
Hála égjen szívetekbe’,
Köszönjétek meg a kegyét,
És áldjátok dicső nevét.
Mert nagy az Ő kegyessége,
Száll nemzetről nemzetségre,
Hűséges és véghetetlen
Irgalomban, szeretetben.

ford.: Bókay János

Válasz

Sík Sándor - Galileai férfiak PDF Nyomtatás E-mail

Galileai férfiak,
mért néztek az égre?
Mért, hogy forró könny fakad
férfiak szemébe?
Jézus Krisztus visszajön,
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
mért, hogy tétlen álltok?
Vár a Kelet és Nyugat,
Krisztus bízta rátok.
Hirdessétek mindenütt:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
milyen jelre vártok?
Várjatok még tíz napig,
Lelkét küldi rátok.
Nem hagy árván, nem hagy el:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
ha majd jön az óra,
élőket és holtakat
hív majd számadóra:
a nagy Bíró visszajön,
Jézus Krisztus él.

Válasz

Reményik Sándor - A kereszt fogantatása PDF Nyomtatás E-mail

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
A Libanonra szállott.
A Libanon csúcsán egy cédrus állott.
Törzse obeliszk, feje korona.
A Szentlélek ráharsogott: Te fa!
Máriától, a Szűztõl most jövök,
Csirázik immár az Isten fia,
És áldott õ az asszonyok között.
Most rajtad a sor: im, vihar-kezemmel
Megáldalak: légy terhes a kereszttel!
Légy te is áldott minden fák között,
Érezd, hogy nõ benned a feszület,

Éveid: a Megváltó évei,
Míg utatok egykor összevezet.
Rajtad csorogjon végig Krisztus vére,
Kidöntve majd magányod vadonából
Állítsanak a világ közepébe.
Ott állj majd minden árva faluvégen,
Ott függj a cellák kietlen falán,
Õs-fádnak ezer apró másaképen.
Forgácsolódj szét millió darabra,
A Szabadító tekintsen le rólad
Millió megbilincselt életrabra,

A Szentlélek nagy fergeteg-köpenyben
Tovazúgott a Libanon felett,
Zúgásában ezer fa reszketett,
Ordító erdõn ment harsogva át,
Csak egy fa értette meg a szavát, -
Lehajlott óriási koronája:
Kereszt-sorsának megadta magát.

Válasz

Dévényi Erika - Aggódó szív PDF Nyomtatás E-mail

Az aggodalom olyan, mint a hintaszék
Csak indulsz, de az út végére sosem érsz
S míg a hintaszékben legalább tiéd a nyugalom
Addig békéd elvész, szorítja az aggodalom

Hiába félted a gyermeked, hogy rossz útra lép
Nem aggodalmad óvja az útkereszteződést
Remegő kézzel engeded el az útra kelőt
Pedig nem a félelmed mi megvédi őt

Aggódva nézed a viharfelhőket
Pedig az nem védi meg óvó tetődet
Hiába kerülöd így az ördög tüzét
Az aggodalom nem olt, csak belűről tép

Az aggodalom szilánkjai összerakódnak
A ma terhével egységet alkotnak
S kész lesz egy olyan hatalmas teher
Amelyet szíved már nem bírhat el

Nem tudod mit hoz a jövő, mi az, mit kapsz
Hisz emberi léted erre nem adhat választ
S ha aggódsz, mert azt féled, rossz lesz élted
Csak azért lehet, mert kevés a hited

Legyen előtted Péter példája
Az aggodalom őt is megtalálta
Amint a vízen hitét kezdte feledni
Tanító példaként elkezdett süllyedni

Isten igéje válaszol neked
Megnyugtat téged, ha hűen figyeled
Azt mondja ne aggódj a holnapért
A holnap majd aggódik magáért

Az égi madarak sem vetnek, aratnak
Mégis az Úr kegyelmében laknak
A mezei liliomok sem varrnak ruhákat
Az Úr akaratából mégis pompáznak

Ne akarj már akkor átkelni a hídon
Amikor még nem is tudsz a folyóról
S ha már látod a folyót, akkor se félj
Isten szárnyakat adna, ha leesnél

Hited legyen ernyő, de ne te döntsd el
Hogy esőtől vagy naptól védjen
Isten teremtette az esőt és a napot
Áldásként adja neked mit alkotott

Életünk minden holnapja előbb Istennel találkozik
Tudd, hogy az Úr szeret téged, ne aggódjon a szív
Hidd, hogy az utadat mindig a béke vigyázza
Melyen a pásztor elöl megy, s a bárányok utána

(Linda Dillow: Akinél a szív lecsendesül című könyvét felhasználva)

Válasz

Kárász Izabella - Mikor bemégy az Úrnak templomába PDF Nyomtatás E-mail

Óhajtsd a percet, óhajtsd a napot,
Amikor minden gondod otthagyod,
S nem érdekel a kétes földi pálya,
Odavágyol az Úrnak templomába.
Oda vágyol, hol megtisztul a lelked,
S az örök békét sikerül meglelned,
S hol nem kísért a múlt, a jövő képe,
Őszinte vággyal hullsz Isten elébe.

Mikor bemégy az Úrnak templomába,
A békességnek igazi honába,
Rakj le magadról minden földi terhet,
Újult lélekkel érjed el a termet,
Mikor kinyílik kapuja előtted,
Gondolataidat az égről szőjed,
És ne nézz vissza az eltűnt világra,
Mikor bemégy az Úrnak templomába.

Így a zaj, lárma, mind kívül maradhat,
S belül igazi áhítat fogadhat,
Szenteld ez órát a békét adónak,
Legyen szívedben hatása a szónak.
Éber legyél és ne csak hallgass csendben
És elfelejtsél mindent azon menten,
De úgy élj otthon és kint a világban,
Ahogyan élnél az Úr templomában.

Legyen kis hely, mit templomnak nevezhetsz
Ahol felszállhatsz a te Istenedhez,
Mikor bemégy az áhítatos csendbe,
Mintha ott lennél fent a csodás mennybe.
S amíg körülvesz a szent egyszerűség,
Érezd, hogy föléd hajolt a derült ég,
S ne legyen lelkednek sem nyugvása,
Ha nem mégy el az Úrnak templomába.

Mily dicső kegy és milyen dicső álom,
Hogy szállhat lelkünk fehér imaszárnyon,
Hogy száll a lélek fel, fel a magasba,
Valami szent vágy viszi, űzi, hajtja,
Repül, repül, és Isten közelében
Megszentelődik abban a reményben,
Hogy boldog, dicső lesz a szárnyalása
Az Úr örök és csodás templomába!

Óhajtsd a percet, óhajtsd a napot,
Amikor földi élted itt hagyod,
S nem csalhat vissza a világba semmi,
Búcsú nélkül és hirtelen kell menni.
Óhajtsd, kívánd a nagyszerű, hatalmas,
Dicsőséges, és örök diadalmat,
Mikor nem vágyol többé a világba,
Örökké élsz az Egek Templomába.

Válasz

Túrmezei Erzsébet - Még nem minden PDF Nyomtatás E-mail

Ahogyan minden reggel újra
felkel a nap, és új fényt, meleget,
új aranytakarót borít a földre,
és megköszönhettem a tegnapot,
de minden reggel újat várhatok:
Krisztusom, úgy járhatok Teveled.

Már tegnap láttalak.
Leborulhattam kereszted alatt,
Bocsánatod csodáját ízlelhettem,
Eged ragyogva kitárult felettem.
Hálás örömmel szolgálhattalak,
Legnagyobbat kicsinyedben.
S ma új fényben ragyog arcod felettem,
ma új csodád borát kóstolhatom.

S ámulva látom, hogy ez még nem minden!
Mintha könnyű fecskeszárny lenne lelkem,
s amennyit máig megtaláltam-leltem,
csak csepp lenne a tenger tüköréről
Röptömben azt a cseppet fölemeltem,
s már az a csepp is csodát tett velem,
De Te vagy a tenger! Kimeríthetetlen
és végtelen!

Tegnap úgy láttam: megismertelek.
Ma új fényben ragyog rám reggeled.
S még nagyobb, még fenségesebb leszel.
ha holnap találkozom Teveled.
Erőidből, csodálatos magadból
minden új nap újat kínálsz nekem.
Kis patak, feléd, a tenger felé
siet az életem,
míg szépségedet, végtelen valódat
színről színre szemlélhetem

Válasz